Hírek
Fenntarthatósági Jelentés készül az ATEV Zrt. részére
Az Env-in-Cent Kft. szakmai vezetésével a körforgásos gazdaság, a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás valamint az emberi egészség megóvását támogató fenntarthatósági jelentés készül az ATEV Zrt. részére.
A Fenntarthatósági Jelentés többek között monitoringra alkalmas indikátorokkal mutatja be a vállalat fenntarthatóság felé való átmenetének helyzetét, végrehajtható, nyomonkövethető célokat tűz ki fenntarthatósági teljesítményének javítására valamint közérthető, átlátható információkat ad partnerei és a szélesebb közvélemény számára.
SECAP készül Pesterzsébetre
Elkezdődött az Env-in-Cent Kft. szakmai műhelyében Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet önkormányzata számára a Fenntartható Energia és Klíma Akcióterv (SECAP) kidolgozása. A SECAP a Polgármesterek Szövetsége (Covenant of Mayors) előírásai alapján készül és konkrét intézkedéseket tartalmaz majd Pesterzsébet dekarbonizációs lehetőségeiről. éghajlati alkalmazkodási beavatkozásairól és kerületben a bevezetett klímavészehelyzethez kapcsolódó szemléletformálási programokról.
Az Env-in-Cent Kft. klímaértékelési módszertant dolgozott ki
Az önkormányzati rendeletek, stratégiák, tervek éghajlati szempontú hatásértékelése a települési szintű dekarbonizáció és alkalmazkodás alapfeltétele. Az Env-in-Cent Kft. a XII. kerület Hegyvidék által elfogadott SECAP dokumentum programelemeinek végrehajtásának keretében „scoreboard” típusú, kollektív szakértői értékelésen alapuló módszertant fejlesztett és tesztelt.
Az Env-in-Cent Kft. szakmai közreműködésével elkészült Kisvárda Város SECAP dokumentuma
Az Önkormányzat a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban vállalta a város Fenntartható Energia- és Klíma Akciótervének kidolgozását, melyet a BORA 94 Nkft. és az Env-in-Cent Kft. együttműködésében valósult meg. A SECAP—ban kidolgozott dekarbonizációs program eredményeképp 2030-ra 42 ezer tonnával csökkenhető Kisvárda CO2 kibocsátása: a legnagyobb arányú megtakarítás a földgáz, illetve a távhő fűtésű épületek energiahatékonyságának növelésével és az ipari energiahatékonyság javításával érhető el.
Az Env-in-Cent Kft. közreműködésével SECAP készült öt Borsod-Abaúj Zemplén megyei kistelepülésre
Az EU Horizon2020 programjának támogatásával megvalósult EMPOWERING projekt keretében számos kisebb telepölésre készült Fenntartható Energia és Klíma Akcióterv. A projektben Magyarországot a BORA 94 Nkft. képviselte, az Env-in-Cent Kft. szakértői Encs, Tolcsva, Bőcs, Kistokaj, és Bükkábrány települések SECAP-ját készítették el. Tanulság: a kis lépesek is fontosak!
Implementációs keretrendszert, monitoring eljárásokat fejleszt az Env-in-Cent Kft. a hegyvidéki SECAP végrehajtásának támogatására
A Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidék Önkormányzatának Képviselőtestülete 2018. decemberében fogadta el az Env-in-Cent Kft. által készített Fenntartható Energia és Klíma Akciótervet, melynek szakmai végrehajtása szintén cégünk koordinációjával történik. Többek között lakossági tájékoztató kiadvány készül az energiatakarékosság és éghajlatvédelem témában, partnerségi fórumok szakmai előkészítését követően a kerület épület/középület energiahatékonyságával foglalkozó szakemberei rendszeresen egyeztethetnek új programok indításáról, már futó programjaik megújításáról, jó gyakorlatok megosztásáról. Kidolgozzuk az önkormányzati rendeletek, koncepciók, tervek éghajlati szempontú hatásértékelésének módszertanát, valamint elvégezzük a hegyvidéki kerületrészek éghajlati sérülékenységének vizsgálatát.
Hogyan halad előre az NFFS végrehajtása? Az Env-in-Cent Kft. átfogó értékelést készített a természeti erőforrások állapotáról
Elkészült a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia harmadik előrehaladási jelentése keretében az Env-in-Cent Kft. által kidolgozott szakterületi értékelés. Az értékelés során öt tématerületet vizsgáltunk: területhasználat, természeti erőforrások igénybevétele és a körforgásos gazdaság lehetőségei, kibocsátások a környezeti elemekbe valamint a környezetminőség állapota, klíma és energia, biológiai sokféleség és erdők. Valamennyi tématerületen indikátorokkal mutattuk be a természeti erőforrások állapotában tapasztalható tendenciákat és a fenntarthatóság felé való átmenetet befolyásoló hajtóerőket, beazonosítottuk a fenntartható fejlődés kritikus területeit.
Az Env-in-Cent Kft. dolgozta ki a Településvezetői Éghajlati Akadémia koncepció- és programtervét
A Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) továbbfejlesztésének egyik fontos célja az önkormányzatok éghajlati alkalmazkodással és dekarbonizációval kapcsolatos felkészítése. A Településvezetői Éghajlati Akadémia (TÉA) koncepció kidolgozását egy attitűd vizsgálat előzte meg, melynek eredményei alapján kerültek megfogalmazásra az éghajlatváltozással kapcsolatos legfontosabb üzenetek. A Programtervben keretében egy 14 modulból álló szakmai összeállítást készítettünk, amely a NATéR felhasználásához, önkormányzati alkalmazásához biztosít szakmai hátteret.
A Kormány elfogadta az Energetikai Ásványvagyon-hasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Tervet; melynek SKV dokumentumát az Env-in-Cent Kft. készítette
Megjelent a 1345/2018. (VII. 26.) Korm. határozat az Energetikai Ásványvagyon-hasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Tervről, melynek stratégiai környezeti vizsgálatát (SKV) az Env-in-Cent Kft. végezte el.
Az Env-in-Cent Kft. szakmai koordinációjával elkészült Kazincbarcika város Fenntartható Energia- és Klíma Akcióterve (SECAP)
Kazincbarcika város Képviselő-testülete 2018. június 28-án elfogadta a város SECAP dokumentumát, mely 2030-ig határozza meg a városi energia- és klímapolitika teendőit.
A Kormány elfogadta az Energetikai Iparfejlesztési és KFI Cselekvési Tervet; az SKV-t az Env-in-Cent Kft. készítette
Megjelent a 1273/2018. (VI. 15.) Korm. határozat az Energetikai Iparfejlesztési és KFI Cselekvési Tervről, melynek stratégiai környezeti vizsgálatát (SKV) az Env-in-Cent Kft. végezte el.
Elkészült Ózd Város Fenntartható Energia- és Klíma Akcióterve (SECAP) az Env-in-Cent Kft. kivitelezésében
Ózd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2018. május 31-én megtárgyalta és támogatta a város ÜHG kibocsátás-csökkentési és éghajlati alkalmazkodási alapdokumentumát.
A BORA 94 NKft. és az Env-in-Cent Kft. szakmai együttműködésében elkészült Tiszaújváros Fenntartható Energia- és Klíma Akcióterve (SECAP)
A tiszaújvárosi SECAP-ot a város képviselő-testülete 2018. május 31-én ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta, a dokumentum Tiszaújváros fenntarthatóság felé való átmenetének alapdokumentuma.
Az Env-in-Cent Kft. szakmai koordinációjával elkészült Sajószentpéter város Fenntartható Energia- és Klíma Akcióterve (SECAP)
Sajószentpéter város Képviselő-testülete 2018. május 24-én elfogadta a város SECAP dokumentumát, mely 2030-ig határozza meg a városi energia- és klímapolitika teendőit.
Az Env-in-Cent Kft. szakmai koordinációjával elkészült Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Környezetvédelmi Programja 2017-2022 című dokumentum.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2017. szeptember 28-án a 70/2017. (IX. 28.) határozatával elfogadta a megye környezetvédelmi programját, mely 2022-ig határozza meg a megye környezetpolitikai törekvéseit.
A Fővárosi Közgyűlés elfogadta Budapest 2017-2021 időszakra szóló Környezetvédelemi Programját
Az Env-in-Cent Kft. szakmai előkészítésével, Dr. Pálvölgyi Tamás és Simon Andrea szerzői közreműködésével elkészült Budapest megújított, 2017-2021 időszakra vonatkozó környezeti programja.
Települési és megyei önkormányzatok figyelmébe: új SECAP kidolgozása, SEAP átdolgozása SECAP-ra
Az Env-in-Cent Kft. vállalja fenntartható energia akciótervek (SEAP) felülvizsgálatát és átdolgozását fenntartható energia-klíma akcióprogrammá (SECAP), illetve új SECAP dokumentumok kidolgozását
Elkészült a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia 2. előrehaladási jelentéséhez készült kutatás.
Az Env-in-Cent Kft. elkészítette a természeti erőforrások állapotának bemutatását, azoknak a tendenciáknak, változásoknak az értékelését, melyek 2015-2016 között meghatározták hazánk természeti erőforrásaink alakulását. A tanulmány a Nemzeti Fenntarthatósági Keretstratégia (NFFS) 2. előrehaladási jelentésének megalapozását szolgálja.
Elkészült az EKFCsT Stratégiai Környezeti Vizsgálata
Az Env-in-Cent Kft. elkészítette az Energetikai Iparfejlesztési és KFI Cselekvési Terv 2030 c. dokumentum Stratégiai Környezeti Vizsgálatát.
RészletekElkészült az ÁCsT Stratégiai Környezeti Vizsgálata
Az Env-in-Cent Kft. elkészítette az Energetikai Ásványvagyon-hasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Terv c. dokumentum Stratégiai Környezeti Vizsgálatát.
Elindult BAZ megye Környezetvédelmi Programjának kidolgozása
Az Env-in-Cent Kft. megkezdte Borsod-Abaúj-Zemplén megye Önkormányzata számára a megyei környezetvédelmi program kidolgozását.
Megvitatta az OKT a Távhőfejlesztési Cselekvési Tervet, beszámoltunk az SKV-ról
Az Országos Környezetvédelmi Tanács március 31-i Energiapolitikai Bizottsági ülése napirendjére tűzte a Távhőfejlesztési Cselekvési Tervet. Az ülésen az Env-in-Cent Kft. ismertette a Stratégiai Környezeti Vizsgálat keretében készült Környezeti Értékelést. A Bizottság tagjainak véleménye szerint Társaságunk értékelése eleget tett az SKV együtt tervezési kritériumainak, illetve a benne foglalt javaslatok konstruktívan segítik a Cselekvési Terv környezeti és fenntarthatósági teljesítményének javítását.
Elkészült a Villamosenergia termelési célú megújuló energiahordozók fenntarthatósági értékelése c. tanulmány
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Környezetgazdaságtan Tanszéke által megrendezett „Fenntarthatóság - utópia vagy realitás?” elnevezésű konferencia Konferenciakötetében megjelent az „Egyes villamosenergia termelési célú megújuló energiahordozók fenntarthatósági értékelése” c. tudományos munkánk.
RészletekElkészült Újbuda Kerületi Környezeti Programja 2016-2020 c. dokumentum
Az Env-in-Cent Kft. kidolgozta Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata részére a kerület megújított, 2016-2020 közötti időszakra vonatkozó kerületi környezeti programját.
RészletekTársaságunk befejezte a Zöld Monitoring Program (ZMP) szakmai anyagainak értékelését.
Szakértőink az elmúlt három hónap során 11 db. tanulmányt vizsgáltak, összességében több, mint 600 oldal terjedelemben. Az Env-in-Cent által készített 11 db értékelési dokumentum javaslatokat tett a vizsgált tanulmányok szakpolitikai és szakmai teljesítményének javításához.
Elkészült a MAHOP SKV Környezeti Értékelése
Az Env-in-Cent Kft. elkészítette a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) Stratégiai Környezeti Vizsgálatának Környezeti Jelentését.
RészletekElkészült az NFFS végrehajtásának előrehaladásáról szóló tanulmány.
Az Env-in-Cent Kft. befejezte a természeti erőforrások mennyiségi és minőségi állapotának alakulásáról szóló elemző-értékelő tanulmányát. A tanulmány a Nemzeti Fenntarthatósági Keretstratégia (NFFS) végrehajtási monitoring jelentésének megalapozását szolgálja.
RészletekElkészült a NEHCsT Stratégiai Környezeti Vizsgálata
Az Env-in-Cent Kft. elkészítette a Magyarország Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terve 2020-ig c. dokumentum Stratégiai Környezeti Vizsgálatát.
Részletek15 éves az Env-in-Cent Kft.!
Társaságunk jogelődje, az Env-in-Cent Közkereseti Társaság, az ezredforduló évében, január első napjaiban kezdte meg működését. Az elmúlt másfél évtizedben 127 megbízásnak tettünk eleget, közel 100 szakértővel dolgoztunk, tanulmányaink, elemzéseink összes oldalszáma megközelíti a húszezer oldalt. A 15. születésnapunkat egy 2003. évben készült - a fejlesztéspolitikai beavatkozások környezeti teljesítményének értékeléséről szóló, ám ma is aktuális – tanulmányunk frissítésével, aktualizálásával ünnepeljük.
Elkészült a NÉeS SKV Környezeti Értékelése
Az Env-in-Cent Kft. elkészítette a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia (NÉeS) stratégiai környezeti vizsgálatának Környezeti Jelentését.
Módosították a 2012. évi hulladékról szóló CLXXXV. törvényt
Az iskolai papírgyűjtés törvényi lehetőséget teremti meg a hulladékról szóló törvény módosítása.
30 éves légköri szén-dioxid rekord
A légköri szén-dioxid koncentrációja tavaly nőtt a leggyorsabban 1984 óta - jelentette ki a Meteorológiai Világszervezet. (WMO)
Szőrös felhőkarcolók jönnek?
A hatalmas felhőkarcolók büszkén dacolnak a széllel, de nem lehetne valahogy a felületüket energiatermelésre használni?
Elkészült az MNCsT célértékeinek felülvizsgálata
Az Env-in-Cent Kft. elkészítette a Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv (MNCsT) célértékeinek felülvizsgálatát.
Átadták az Épületenergetikai Civil Akadémia (ÉCA) első képzési kurzusának okleveleit
Az Env-in-Cent Kft. koordinálta az akkreditált ÉCA képzési program kidolgozását.
RészletekElfogadta a Kormány az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet és az arról készült SKV-t
A Kormány 2055/2013. (XII. 31.) határozatával elfogadta a 2014–2020 közötti időszakra szóló Országos Hulladékgazdálkodási Tervet (OHT).
Elfogadta az Országgyűlés a Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót (OFTK)
Az Országgyűlés az 1/2014. (I. 3.) OGY határozattal fogadta el az OFTK-t.
Segíti-e a fenntarthatóság felé való átmenetet az éghajlatpolitika?
Az Env-in-Cent Kft. tudományos elemzést készített az éghajlatpolitika fenntarthatósági összefüggéseiről.
Négy energetikai cselekvési terv SKV folyamata indul.
Az Env-in-Cent Kft. stratégiai környezeti vizsgálatot készít a távhőfejlesztési, az ásványvagyon-hasznosítási és készletgazdálkodási, valamint a energetikai és iparfejlesztési K+F cselekvési tervekre.
Fenntartható fejlődési kulcsindikátorok
Az Env-in-Cent Kft. készíti a fenntartható fejlődés kulcsindikátorait.
SKV készül az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióra
Az Env-in-Cent Kft. SKV-t készít az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióra
RészletekKészül az Országos Hulladékgazdálkodási Terv stratégiai környezeti vizsgálata
Az Env-in-Cent Kft. SKV-t készít az Országos Hulladékgazdálkodási Tervre
RészletekExtrem Light Infrastructure
Az Env-in-Cent Kft. elkészítette az ELI (Extrem Light Infrastructure) stratégiai környezeti vizsgálatát
RészletekBudapest Főváros Környezeti Programja
Az Env-in-Cent Kft. munkatársai és szakértői (Dr. Pálvölgyi Tamás, Szabó Éva Enikő, Dr. Kukely György, Laky Ildikó) kidolgozták a főváros megújított környezeti programját (FKP).
Nemzeti Energiastratégia stratégiai környezeti vizsgálata
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), mint a „Nemzeti Energiastratégia 2030-ig, kitekintéssel 2050-re” c. dokumentum (a továbbiakban Energiastratégia) felelős kidolgozója hivatalosan kezdeményezte a stratégiai környezeti vizsgálat (SKV) lefolytatását és a környezeti értékelés elkészítését.
RészletekA természeti erőforrások fenntartása: a természeti erőforrások állapota a Kárpát-medencében, azok fenntartható hasznosítását befolyásoló hajtóerők feltárása a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia megalapozásához
Az Env-in-Cent Kft. munkatársai és szakértői (Dr. Pálvölgyi Tamás, Dr. Csete Mária; Harazin Piroska, Szendrő Gábor) a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsának felkérésére tanulmányt készített a hazai természeti erőforrások állapotáról, illetve az azt befolyásoló hajtóerőkről.
RészletekKözreműködtünk az Új Magyarország Vidék-fejlesztési Program félidei értékelésében
A közösségi előírásoknak megfelelően független értékelők bevonásával elkészült az Új Magyarország Vidék-fejlesztési Program félidei értékelése.
RészletekKözreműködés a „Klímabarát városok: kézikönyv az európai városok klímaváltozással kapcsolatos feladatairól és lehetőségeiről” című kiadvány kidolgozásában.
A klímaváltozás a magyar uniós elnökség egyik kiemelt városfejlesztési témaköre, hiszen az éghajlat módosulásának okai, de főként következményei jelentős részben a városi területeken koncentrálódnak.
RészletekFenntartható vidék- és agrárstratégia irányainak kidolgozása a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia megalapozásához
A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács kezdeményezésre az Országgyűlés Hivatala „Tanulmányok készítése a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia kidolgozásához (384/2009)" címmel 2009. decemberben nyílt közbeszerzési eljárást indított, többek között az agrár-és vidékstratégia irányainak kidolgozására és megalapozására a fenntartható fejlődés követelményeinek figyelembevételével.
RészletekFenntartható vidék- és agrárstratégia irányainak kidolgozása a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia megalapozásához
2010. május 4.
A tanulmány kidolgozásának körülményei
A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács kezdeményezésre az Országgyűlés Hivatala „Tanulmányok készítése a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia kidolgozásához (384/2009)" címmel 2009. decemberben nyílt közbeszerzési eljárást indított, többek között az agrár-és vidékstratégia irányainak kidolgozására és megalapozására a fenntartható fejlődés követelményeinek figyelembevételével. A közbeszerzési felhívásra az ENVIDÉK konzorcium (témafelelősök: Dr. Pálvölgyi Tamás és Dr. Czira Tamás, szakértőként közreműködtek: Dr. Csete Mária, Dr. Czene Zsolt, Kiss Csaba, Dr. Kukely György, Rideg Adrienn, Szabó Éva Enikő) pályázatot nyújtott be, melyet a Bíráló Bizottság több pályázó közül a legjobb ajánlatnak minősített. Az ENVIDÉK konzorcium tevékenységét az Env-in-Cent Kft. koordinálta. A tanulmány főbb tartalmi elemeit már korábban bemutattuk itt.
A tanulmány – mely 2010. május közepére készült el – a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiáról szóló országgyűlési határozat-tervezet szakmai megalapozásához készült és nem helyettesítheti a fenntartható vidék- és agrárstratégia kormányzat általi kidolgozását és elfogadását. A szerzők reményei szerint azonban a tanulmány segítheti e stratégia-alkotási folyamatot.
A magyar vidék helyzetét meghatározó tényezők
Az agrárgazdaság eredeti és hagyományos - élelmiszertermelő és ellátó – funkciója mellett a vidék más, "nem importálható funkciói" egyre nagyobb fontosságra tesznek szert, akárcsak a vidéki közjavak és az ezekhez kapcsolódó állami, közhatalmi funkciók átértékelése is. E szempontok nem választhatók el a vidéki környezet és társadalom állapotától, ahogyan a fenntartható agrár- és vidékfejlesztés kilátásaitól sem.
Rövidtávú jövőkép:
Fejlett falu - újjáéledő vidék” perspektívája
A fenntarthatóság környezeti szempontjainak érvényesülése nem választható el társadalmi krízis enyhítésétől (duális vidék társadalmat nem lehet elindítani a fenntarthatóság felé vezető úton), így ezen - már 3-8 éven belül elérhető - perspektíva a gazdasági krízis következtében fellépő agrárválság (jövedelemvesztés, munkahelyek megszűnése, hitelválság, elvándorlás stb.) enyhítésére irányul. Az agrárválságot felszámoló törekvéseknek olyan perspektívát kell felmutatniuk, amelyek erősítik a vidéki közösségek önállóságát (függetlenségét) és önfenntartó, önkezdeményező, önfejlesztő képességét. Így javul a gazdálkodói életforma megbecsülése, a természet erőforrásaiból élők és a vidéki munka tisztelete, megfordul az elvándorlás, „divatba jön” az egészséges, minőségi hazai élelmiszer, elismert értékké válik az élelmiszer és ivóvíz önrendelkezés.
„Harmóniában a természettel – élő vidék” jövőkép 2030-ig
A magyar vidék jövője a természeti értékeink megőrzésén múlik, így távlatos jövőképének elsődleges rendező elve a társadalmi és ökológiai közérdekűség. A biztonságos élelmiszertermelést lehetővé tévő vegyszer-mentes termőföld, az egészséges ivóvíz, a táji értékeken és a sokféleségen alapuló ökoszisztéma-szolgáltatások tartósan a vidék élet létalapjait képezik. Ezért nemcsak fenntarthatósági, hanem nemzetstratégiai követelmény is, hogy e létalapok hasznosítása során elsődlegesnek kell tekinteni a hosszú távú közérdeket és másodlagosnak a gazdasági, piaci szempontokat.
Mit jelent a vidék fenntartható fejlődése?
A vidék fenntarthatóságának kiindulópontja a társadalmi és ökológiai közérdekűség. A vidék természeti erőforrásainak (táji, biológiai kulturális sokféleség, klíma, termőtalaj, víz) olyan tartamos, értékvédő gazdálkodását kell megvalósítani, ami lehetővé teszi a vidéken boldogulást anélkül, hogy e létalapok által biztosított ökológiai eltartó-képességet meghalódó módon növekedne a vidék gazdasága. A természeti tőke nem helyettesíthető más tőkejavakkal és a természeti tőke értéke időben nem csökkenhet.
Úton a fenntarthatósághoz: emberközpontú, vidékfejlesztés
Lényeges, hogy az elhúzódó agrárválság közepette az emberközpontú, társadalmi elkötelezettségű vidékfejlesztésben következetesen érvényesítendő elsődleges alapelv a vidék megtartó ereje. Ahhoz, hogy a vidéki jólét és környezet minőségét megőrizzük és fejlesszük, szempontjai beépítendők minden olyan stratégiába, koncepcióba, tervbe, programba, amely kapcsolatban van a vidékfejlesztéssel.
Mit jelent a vidéki gazdaság fenntartható versenyképessége?
Összességében a vidéki gazdasági tevékenység versenyképessége alatt a tartamos gazdasági tevékenység olyan formáját érjük, amely úgy képes magas szintű termelékenység, és munkaerő intenzitás mellett nagyobb hozzáadott értékű, magas feldolgozottságú terméket előállítani, hogy közben nem változtatja meg a tartamos gazdálkodás jellegét és formáját, és nem veszélyezteti a létalapokat. Ez egyben azt is jelenti, hogy sem a fenntarthatóságot, sem a versenyképességet nem az üzemméret határozza meg, hanem a létalapok tartamos megőrzése.
Támogatási prioritások
1. prioritás: létalapok megóvása. Meg kell erősíteni a termőföld, a vízkészletek, az erdők és a természetvédelmi oltalom alatt álló területek tartósan közérdekű hasznosításának szabályozási, érdekeltségi és tulajdonosi hátterét. Az állami termőföldek használatában élvezzenek előnyt az életvitel- és hivatásszerűen gazdálkodó helybeliek.
2. prioritás: agroökológiai potenciálon alapuló tájgazdálkodás. Vissza kell térni a környezeti feltételek (klíma, talaj, víz, táj stb.) által meghatározott termelésre. A támogatásoknál feltételül kell szabni a komplex tájgazdálkodásnak megfelelő termelést.
3. prioritás: változatos vidéki gazdaság. A helyi és regionális piacokra értékesítő, magas feldolgozottságú, magasabb hozzáadott értékű gazdálkodást és feldolgozóipart kell preferálni. A mezőgazdasági melléktermékek és hulladékok helyi energetikai hasznosítása élvezzen előnyt az energetikai ültetvények energiahordozóival szemben.
4.prioritás: alkalmazkodás és felkészülés az éghajlatváltozásra. Figyelembe kell venni az éghajlatváltozás hatásait, optimalizálni kell a szántóföldi, kertészeti, gyep- és legelőgazdálkodási tevékenységek arányát és preferálni kell a vízmegtartást elősegítő, fenntartható mezőgazdasági vízhasználatot.
5.prioritás: fókuszált támogatások. A támogatási rendszert a helyben hozzáadott érték alapján kell kialakítani. Be kell vezetni a rugalmas (akár csak egy-egy ágazatra, térben differenciáltan, akár egy-egy tenyészidőszakra) kialakított krízistámogatásokat.
6.prioritás: együttműködés és hálózatosodás Meg kell teremteni a gazdák, a kereskedelem, a feldolgozóipar és az állam közötti tartós és kiszámítható (pl. szerződéses fegyelmen, bizalmon egyaránt alapuló) üzleti kapcsolatok feltételeit.
Javaslatok, ajánlások
1. Javasoljuk Átfogó Nemzeti Vidékstratégia kidolgozását, amely a területfejlesztés, a gazdaságfejlesztés és a vidékfejlesztés térségi szintű összehangolt tervezési és program alkotási rendszerének képezheti alapját. Ennek keretében:
javasoljuk, hogy a fejlődési pályák jelen tanulmányban bemutatott változatai alapján az Átfogó Nemzeti Vidékstratégia kidolgozásának keretei között készüljenek konkrét időhorizontot, célállapotokat és indikátorokat tartalmazó részletes forgatókönyvek.
ki kell dolgozni egy területileg differenciált, „kívánatos” birtokszerkezeti jövőképet, melynek egy átfogó, alternatív megoldásokat felvázoló földpiaci elemzésen kell alapulnia. E jövőképnek figyelembe kell vennie többek között a területi különbségeket, a természeti viszonyokat, az ökoszisztéma szolgáltatásokat, a termőföld értékét, az agroökológiai potenciált, a KKV-k fejlesztési igényét.
készüljön el a Vidéki Szakképzés és Oktatásfejlesztés Akcióterve, valamit az agrár- és vidék kutatások koncepciója.
2. Javasoljuk integrált vízgazdálkodási és mezőgazdasági vízhasználati stratégia kidolgozását, amely a vízgyűjtőgazdálkodási tervezés, a vízmegtartáson alapuló öntözés, valamint az aszály-, bel- és árvízvédelem szabályozási-, cél- és eszközrendszereit hangolja össze.
3. Egy átfogó nemzeti energiagazdálkodási koncepció keretében – kapcsolódva az Megújuló Energiahordozók Hasznosításának Cselekvési Tervéhez és az Átfogó Vidék stratégiához - ki kell dolgozni a Magyar Biomassza Stratégiát.
4. Javasoljuk, hogy a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia és az Országos Ökourizmus Fejlesztési Stratégia figyelembevételével készüljön el a vidék turisztikai erőforrásainak fenntartható hasznosítási koncepciója. E koncepciónak integrált célokat kell kitűznie a vidéki turizmus - jelenleg elkülönült - gazdaságfejlesztési, területfejlesztési és vidékfejlesztési támogatásaira.
5. Javasoljuk, hogy a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia irányozza elő egy Fenntartható Vidék Cselekvési Terv kidolgozását és rendszeres felülvizsgálatát, mely lehetővé teszi az ökológiai szemléletű szigorú fenntarthatóság felé történő fokozatos átmenet tervezését és nyomon követését.
6. Ki kell dolgozni az éghajlatváltozásra felkészülő, egyúttal karbon-szegény vidékfejlesztés szakmai programját, mintaprojektjeit, támogatási kritériumait az éghajlatváltozás hatásainak megelőzésére és mérséklésére.
7. A nemzeti otthon-teremtési és korszerűsítési törekvések keretében erős épületenergetikai hangsúllyal Falu-rekonstrukciós Program indítását javasoljuk.
8. Haladéktalanul meg kell kezdeni a felkészülést a területfejlesztési (Strukturális Alapok) és a vidékfejlesztési támogatások eljárási és lebonyolítási rendszereinek integrációjára.
9. A létalapok megóvását, értékvédő, közérdekű hasznosítását nemcsak az agrár- és vidékfejlesztési politikában, hanem más ágazati és fejlesztési politikákban is következetesen, ellenőrizhető és monitorozható módon integrálni kell. A természeti létalapok tulajdonviszonyainak, üzemeltetésének is a közérdekűséget kell tükrözni.
10. Felül kell vizsgálni a jelenleg működő kistérségi szintű társulások – egymást részben átfedő – rendszerét (funkcionális-, intézményfenntartó kistérség, vidékfejlesztési kistérség, HACS, Leader kistérség, területfejlesztési társulások stb.). Hasonlóan az önkormányzatok és a vállalkozók közötti „településfejlesztési szerződések” mintájára, ki kell dolgozni a „térségfejlesztési szerződések” feltételeit.
11. Javasoljuk olyan átfogó adózási és támogatási rendszer kialakítását, amely az agrárgazdaságban és élelmiszeriparban valóban előnyben részesítené a természeti és környezetvédelmi szempontokat integráló beruházásokat, a környezetkímélő termelési technológiák kifejlesztését és alkalmazását.
12. Ki kell szélesíteni a hazai piacvédelem EU konform eszközeit. Fontos szerepe lehet a hazai piacvédelemben a minőségellenőrzési rendszernek, önkéntes minőségi védjegyeknek, amelynek lehetőségeit Magyarország nem kellően használta ki, így jelent meg az olcsó – ráadásul messziről szállított, így környezetileg sem fenntartható megoldást adó – külföldi tömegélelmiszer az áruházláncok, de még a kisebb élelmiszerboltok polcain is.
13. A közérdekű, értékvédő vidéki gazdálkodás és együttműködés feltétele a tartós közbizalom. Megítélésünk szerint a magyar vidék jövőjéről a gazdatársadalom, a feldolgozó-ipari és gazdálkodói érdekvédelmi szervezetek, a civil szervezetek, a tudományos élet és az agrár- és vidékfejlesztési igazgatás szereplői részvételével – széleskörű konzultációkkal megalapozott – közmegegyezésre, „társadalmi szerződésre” van szükség.
14. Az agrár- és vidékstratégia középpontjába a táji adottságokhoz alkalmazkodó, környezetkímélő módon előállított, minőségi termékeket és szolgáltatásokat kell állítani; fogyasztói tudatosítása is alapvető feladat.
15. Újra nagyobb teret érdemes adni a termelők és fogyasztók közötti közvetlen értékesítésnek, ezt szemléletformálással, ösztönző eszközökkel is támogatni kell.
16. Az agrobiodiverzitás megőrzése érdekében szükséges a génbankok jelenlegi támogatásának felülvizsgálata, a támogatás mértékének növelése.
17. Javasoljuk a fajtajegyzék összeállításáról szóló jogszabályok felülvizsgálatát, annak érdekében, hogy a táj- és helyi fajok hosszabb távon is fennmaradhassanak.
18. Javasoljuk az Új vidékpolitika c. tanulmánykötetben olvasható a Kárpát-medence „gyógyhelytérképének” kidolgozására vonatkozó kezdeményezés támogatását és figyelembevételét a vidékfejlesztési programokban.
19. Az agrár- és vidékfejlesztéssel kapcsolatos kutatásokban nemcsak a különböző technikai megoldásokat, tevékenység és termékfejlesztést szükséges támogatni, hanem támogatási prioritást kell biztosítani a fenntarthatósággal összefüggő társadalmi, természeti-környezeti alap- és alkalmazott kutatásokra, szabadalmakra is.
20. Az 1980-as évek elején kialakított - 7 nagytájat és 35 körzetet meghatározó - agroökológiai potenciál alapján célszerű áttekinteni és újra értékelni természeti adottságainkat, az ökoszisztéma-szolgáltatásainkat. Az értékelés során fokozott figyelmet kell fordítani kedvezőtlen éghajlati, vízgazdálkodási és ökológiai folyamatok figyelembe vételére.
21. Javasoljuk, hogy a nagyobb engedélyezésre váró biomassza erőműnél készüljön fenntarthatósági szemléletű térségi vizsgálati elemzés.
22. Javasoljuk, hogy a létalapok állapotát, készleteit, megújuló képességét érintő érintő – jelentős környezeti hatású - beruházások és fejlesztések (pl. energetikai célú ültetvények, öntözés-fejlesztés, mezőgazdasági nagyüzem létesítése stb.) környezetvédelmi engedélyeztetésének kötelező részét képezze az életciklus-elemzés.
23. Javasoljuk az ökológiai lábnyom számítás vidék-szempontú továbbfejlesztését, valamint a jövőbeli kapcsolódó fenntartható agrárgazdasági és vidékfejlesztési tevékenységek esetében annak alkalmazását.
24. Javasoljuk a Vidéki Életminőség Index kidolgozását a fenntartható agrár- és vidékfejlesztés felé történő elmozdulás mérhetőségének elősegítése érdekében
a) Az agrár- és vidékfejlesztési támogatások fenntarthatósági kritériumainak részletes meghatározása, beépítésük lehetőségei a pályázati rendszerekbe
b) A területfejlesztés, a vállalkozásfejlesztés és a vidékfejlesztés program- és támogatás-szintű összehangolása.
c) Útmutató és segédlet összeállítása a helyi fenntarthatósági programok (LA-21) és a vidékfejlesztési programok összehangolására
d) Az éghajlatváltozási sérülékenységen alapuló alkalmazkodási és felkészülési útmutató a vidékfejlesztési programokhoz
e) A mezőgazdasági alapú energiahordozók alkalmazásának fenntarthatósági kritériumai, beépítésük lehetőségei a pályázati rendszerekbe
f) A helyi vidékfejlesztés programokba a cigány kisebbség beilleszkedését segítő – változatos cél és eszközrendszerű – programozási segédlet kidolgozása